A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Az Európai Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő bejelentette az újabb, 18. Oroszországgal szembeni szankciós csomagot. Az új büntetőintézkedések főbb célpontjai az orosz energia- és az orosz bankszektor.
Közleményben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. Az EUrologus megtudta, ez a javaslat korántsem jelenti azt, hogy a magyar kormány felállhatna az uniós szégyenpadról, az eljárás nem szűnik meg, fél év múlva várható az újabb ellenőrzés.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság az eredeti ütemezésben kívánja a helyreállítások alapokból származó kifizetéseket teljesíteni. Ez nagyon rossz hír Magyarországnak: 10 milliárd euró került közvetlen veszélybe.
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
A tárcavezető szerint ez már a sokadik alkalom, hogy az Európai Bizottság károkat okoz az európai gazdaságnak.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.
A súlyosan és ismételten szabályszegő platformokat akár ki is tilthatják az európai piacról.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
A bizottság elnöke attól tart, hogy ezzel csak tovább provokálnák az Orbán-kormányt.
Ha a magyar parlament a jelenlegi formájában fogadja el a jogszabályt, akkor a Bizottság lépni fog.
Elsősorban a Temunak és a Sheinnek fájhat majd az terv, amelynek alapján kéteurós díjat vetne ki az EU minden csomagjukra.
Az uniós migrációs szabályok szigorításának részeként az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot, amely a biztonságos harmadik országok meghatározásában hoz könnyítéseket. Ezek azok az országok, ahová a menedékkérőket ki lehet utasítani annak érdekében, hogy a menedékkérelmüket már ott bírálják el. A jogvédők tiltakoznak.
Az Európai Néppárt pánikjelenségnek, a Fidesz kétségbeesett kísérletének tekinti az átláthatósági törvényt, amellyel a törzsszavazóikat akarják megszólítani – nyilatkozta a párt egyik német EP-képviselője az EUrologusnak. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy vizsgálják, de nem kommentálják a tervezetet, csak ha majd a parlament elfogadja.
A German Marshall Fund of the United States berlini intézetének Közép–Európa-szakértője egyértelműnek tekinti, hogy az új jogszabállyal a Fidesz azt igyekszik megfojtani, ami még megmaradt a kritikus magyar civil társadalomból, illetve a független sajtóból a jövő évi választás előtt. Merthogy a kormánypárt jelen állás szerint vesztene.
Csak az elfogadott átláthatósági jogszabályt fogja értékelni az Európai Bizottság, de a testület elkötelezett a civil társadalom finanszírozásának védelme mellett – mondta a Bizottság szóvivője az EUrologusnak.
Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a májusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit. Magyarország számos jogsértési ügyben érintett, ezek közül a legnagyobb súlyú az, amelyben kimondják, hogy a magyar kormány nem teljesítette az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.
Összesen 750 millió eurót próbál megszerezni.
Bár voltak olyan hírek, hogy esetleg a magyar uniós biztos megnehezíti a folyamatot, végül az Európai Bizottság elfogadta azt a menetrendet, amelynek az alapján az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét. Rossz hír a magyar kormánynak: a javaslat elfogadása minősített többséget igényel, egymagukban nem tudják megvétózni.
